Azt mondják: a házasság elavult, idejétmúlt intézmény. Egyrészt nem nyújtja a mesékben megígért boldogságot, másrészt sok szükségletünket házasságon kívül is ki tudjuk elégíteni. Nem vitatható, hogy napjainkban valóban több a diszharmonikus, mint a minden szempontból boldognak mondható házasság.
Ezért sokan elutasítják a házasságot: akár úgy, hogy nem kötik meg, vagy elkötelezettség nélkül élnek együtt élettársi kapcsolatban, akár úgy, hogy Isten terve ellenére természetellenesen azonos nemű partnerrel élnek.
De felmerül a kérdés: ha valaki rosszul használ egy készüléket, mondhatja, hogy az rossz, ha nem működik? Ha egy gépet arra gyártottak, hogy elektromos áram működtesse, nem kell csodálkoznunk, hogy meg sem mozdul, ha nem hozzuk kapcsolatba az áramforrással.
A házasság elköteleződés a hűségre, megbocsátásra, szeretetre.
Mindhárom forrása Isten, mert magunk nem rendelkezünk velük. Az egymás iránti elköteleződés akkor fog sikerülni, ha előbb Isten felé kötelezzük el magunkat. Ez az a mozdulat, amikor a készülék csatlakozóját bedugjuk a konnektorba.